Mi is a társadalombiztosítás?
A társadalombiztosítás célja, hogy gondoskodjon az egyénr?l, amikor ? maga nem képes gondoskodni saját magáról.
Amikor megsérül, megbetegszik, amikor megöregszik, joga van az ellátásra. Ez megnyilvánulhat pénzben, gyógyszerben, vagy bármiben, amire szüksége van ahhoz, hogy talpra álljon ismét. Néha, mindannyiunknak szüksége van egy kis segítségre.
(Emberi jogok egyetemes nyilatkozata 22. cikk alapján)
Tény, hogy
2012-t?l nem fizetünk járulékot, hanem szociális hozzájárulási adót.
Az alapvet? különbség a két fizetési kötelezettség között, hogy amíg a társadalombiztosítási járulék fizetése nyomán létrejöv? biztosítási jogviszonyból a törvény által el?re meghatározott módon és mértékben keletkezett ellátási jogosultság, addig a szociális hozzájárulási adó nyomán ellátási kötelezettség nem keletkezik.
Tény, hogy
számos nyugdíj járadék megsz?nt illetve ellátássá alakult.
Ez nem csupán névváltoztatás, ez egészen egyszer?en jogok csorbulása. A PSZÁF meghatározása szerint a járadék egy el?re fizetend? rendszeres (havi, negyedéves, éves, stb.) juttatás, amelyek célja, hogy a jogosult megélhetését, anyagi biztonságát el?segítse.
Tény, hogy
2013-tól kezdenek el nyugdíjas korba lépni az úgynevezett Ratkó-gyerekek generációja.
Ett?l az id?ponttól több lesz az id?s, illetve nyugdíjas korú ember, mint az aktívkorú.
Tény, hogy
20, húsz éve nem születnek meg azok a gyerekek, akikre épülhetne a társadalmunk.
Ez behozhatatlan lemaradás.
Tény, hogy
a hatalmas fenntartási költségek ellenére is jelent?sen változik azellátás az egészségügyben.
Itt határozottan NEM az orvosok és az ápolók lelkiismeretes munkájáról beszélek, hanem a tárgyi feltételek megcsappanásáról.
Tény, hogy
nem volt ennyi m?hiba a sajtóban, mint mostanában van.
Korábban "a holló hollónak nem vájja ki a szemét" néz?pont forgott közszájon, ha valami nem úgy sikerült, ahogy kellett volna.
De valljuk be, csak az nem hibázik, aki nem tesz semmit. Illetve persze, hogy érzékenyen érint bárkit egy ember rossz egészségi állapota, ami esetleg egy m?hibából ered, hogy rosszabb esetet ne is említsek.
Tény, hogy
ezzel a bizalmunkat akarják megingatni az orvosokban.
Azokba az emberekbe vetett bizalmunkat, akikre rábízzuk magunkat akkor, amikor a leggyengébbek és még sebezhet?bbek vagyunk, betegségünk, elesettségünk esetén.
Mi a társadalombiztosítás ma, valójában?
Mindenki számára egyértelm? mára már, hogy valami nincsen rendben.
Folyamatos változások, változtatások.
Ez egy stabil rendszer érzetét kelti?
Az állam, természetesen megfelel? indokokkal alátámasztva, lassan kivonul mind az egészségbiztosítás, mind a nyugdíjbiztosítás területér?l, átadva a stafétát a magánszférának.
Ezt a tényt lehet figyelmen kívül hagyni, szemet hunyni felette, de attól a probléma még ott marad. Ráadásul így még a megoldás lehet?ségét?l is megfosztjuk magunkat.
Szükség van-e öngondoskodásra, és milyen öngondoskodásra van szükség társadalombiztosítás mellett?
Már hét évvel ezel?tt is hangsúlyoztam az öngondoskodás fontosságát.
Pedig mennyi minden változott azóta, akár csak pár hónap leforgása alatt is.
Eddig azt mondtam, hogy legyen egy kis megtakarításunk nyugdíjra, egy kis félretett pénzünk az egészségpénztárba. Ma is ezt mondom. Legyen egy kicsi. Sokat úgysem tudunk odatenni.
És az öngondoskodásba beletartozik az is, hogy meg?rizzük, óvjuk és ügyeljünk az egészségünkre!
Tegyünk meg mindent azért, hogy dolgozhassunk, hogy minél kevesebbszer vagy egyáltalán ne szoruljunk orvosra, kórház ellátásra és ne kelljen táppénzb?l teng?dnünk.
Üdvözlettel:
Bíró Andrea
Kafetéria tanácsadó






